Intarzia
Intarzia
Intarzia, Faberakás: bútor, fafelület díszítése más színű fa-, fém-, gyöngyház-, elefántcsont darabok beillesztésével.
Az intarzia egy különleges díszítési technológia, amely már az ókorban is használatos volt, ismerték Indiában, Bizáncban, Görögországban és Itáliában is. Egy időre feledésbe merült a technológia, de a Reneszánsz korában újjászületett a francia rokokó stílusban. Magyarországon valószínűleg Itáliai mesterek honosították meg.
Maga a technológia nagyon sok időt, odafigyelést és nem utolsó sorban művészi érzéket igényel. Sokan összetévesztik az intarziát a berakással, ahol egységes hordozófelületeket alakítanak ki és abba illesztik a berakásokat. Intarziát leginkább a bútorokon láthatunk, ez eredetileg a műbútor asztalosok egyik díszítési megoldása volt, azonban külön művészeti ággá fejlődött, így manapság már létezik textilintarzia és intarzia táblakép is.
Az intarziákat leginkább különböző furnérlemezekből kivágott darabokból alakítják ki. Eredetileg olyan furnérlemezt használtak, amelyek különböző gombák hatására elszíneződtek, de lehetséges intarziát készíteni más-más színtónusú fafajtákból is. A legelterjedtebb megoldás a furnérlapok színezése pácolással, vagy valamilyen alkoholos színezékkel. Ez utóbbi megoldást egyes intarziakészítők elítélik.
Intarzia nem csak fából készülhet, hanem fémből, elefántcsontból vagy gyöngyházból is. A felülete általában sík, de létezik olyan intarzia is, amely kidomborodik a felületből. Ez utóbbit reliefintarziának nevezik. A kész intarziát végül politúrozzák, hiszen egy intarzia esetében a legtökéletesebb fényezési módszert szokás használni, hiszen ez a műbútorasztalosság egyik legigényesebb díszítési módja, amely nagyban emeli az elkészült bútor értékét.
A fűrészelési technológiák fejlődésével sokat változott az intarziák elkészítési módja, azonban napjainkban még újabb módszerek vannak az intarzia elemeinek kivágására. A régebbi fűrésszel kivágott darabok szélei roncsolódtak, ezért nehéz volt tökéletesen passzoló darabokat kivágni.
Újabban már hamisítják is az intarziát, amelyet nyomtatással, laminálással és prégeléssel visznek fel a fa felületére, azonban nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni az eredeti intarziától, hiszen hiányozni fognak az illesztési rések, valamint a fa erezete ugyanaz lesz a teljes berakáson, így nem fedezhetjük fel a különböző faanyagok használata miatti eltéréseket.