Reneszánsz

Reneszánsz

reneszansz-szekrenyreneszansz_szek  A reneszánsz (újjászületés) az 1600-as években Itáliából indult művészeti mozgalom, mely egy új stílusirányzatot teremtett meg. A római és görög építészeti stílus elemeit alkalmazza és továbbfejleszti. A reneszánsz művészet legnagyobb vívmánya az intarziakészítés, mely napjainkban is nagy divatnak örvend. A reneszánsz átfogó elnevezés nemcsak a bútorokra, hanem művészetfelfogásra és minden másra kiterjedt.

  A reneszánsz korban az asztalok általában esztergált lábú lábösszekötős darabok, a láb lehet egyszerű, baluszteres vagy oszlopszerű. A támla nélküli székek X-lábúak, amelyeket ha összecsukhatóra készítettek, akkor dísztelenek, fix szerkezet esetén pedig gazdag faragással díszítettek. Támlás székeknél ekkor jelenik meg mint stílusjegy az ülőlapba csapozott háttámla. Készültek még négylábú alsó lábösszekötős székek esztergályozott és/vagy faragott alkatrészekből összeépítve, amelyeknél az ülőlap lehetett bőrkárpitos vagy nádfonatos is. A szekrény kéttestű, inkább edény- és írószekrény-funkcióval.  Nagy hangsúlyt fektetnek a párkányzatok, pilaszterek, díszlécek díszítésére, maga a szerkezet nincs díszítve. A reneszánsz ágy a tér középpontjába kerül (a nagytekintélyű emberek ágyban fogadják vendégeiket) ennek megfelelően dúsan díszített, lehet mennyezetes vagy anélküli, de magas fejtámlával (státusszimbólum). Spanyol jellegzetesség az esztergált elemekből épült ágy.

spanyol-reneszansz-irolada