Posts Tagged faragás

Gótikus stílus

A középkori gótikus stílus idején új bútorok jöttek létre. Könnyűszerkezetű (keretbetétes) bútorok terjedtek el, kialakult az irat- és az edényes szekrény, valamint a Luther-szék. A gót vagy gótikus stílusra (12-15. század) a kecses, csúcsíves formák jellemzők, de országonként az adott nemzet művészeti sajátosságait is magában foglalja. A bútorok többnyire tömör fából készültek, és dekorációs elemként reliefeket, csúcspárkányokat és redőzetet alkalmaztak.
A szekrényeken érződik a láda eredet, megmarad díszítőelemként pl. a ládafogantyú. Jellemző az intarziák, geometriai alakzatú berakások használata. Általános széktípusok összecsukható támlás szék, lóca, trónszerű ládaszék, de már faragással, baldachinnal díszítve, esztergált elemekből felépülő szék (késői gótika, angol).
Asztaloknál délnémet területeken a ferde esztergált lábú asztalok, alsó deszka lábösszekötővel, másutt a homlokfal-támasztékos asztal jellemző mély fiókkal. Bankárok, kereskedők lakásaiban megjelennek (funkciószétválás!) az íróasztalok elődjei, kis fiókokkal, titkos rekeszekkel, díszesen faragott kivitelben. Az ágy falfülkébe épített vagy mennyezetes deszkaszerkezetű monumentális képződmény vastag függönnyel.

Tweet

Reneszánsz

  A reneszánsz (újjászületés) az 1600-as években Itáliából indult művészeti mozgalom, mely egy új stílusirányzatot teremtett meg. A római és görög építészeti stílus elemeit alkalmazza és továbbfejleszti. A reneszánsz művészet legnagyobb vívmánya az intarziakészítés, mely napjainkban is nagy divatnak örvend. A reneszánsz átfogó elnevezés nemcsak a bútorokra, hanem művészetfelfogásra és minden másra kiterjedt.

  A reneszánsz korban az asztalok általában esztergált lábú lábösszekötős darabok, a láb lehet egyszerű, baluszteres vagy oszlopszerű. A támla nélküli székek X-lábúak, amelyeket ha összecsukhatóra készítettek, akkor dísztelenek, fix szerkezet esetén pedig gazdag faragással díszítettek. Támlás székeknél ekkor jelenik meg mint stílusjegy az ülőlapba csapozott háttámla. Készültek még négylábú alsó lábösszekötős székek esztergályozott és/vagy faragott alkatrészekből összeépítve, amelyeknél az ülőlap lehetett bőrkárpitos vagy nádfonatos is. A szekrény kéttestű, inkább edény- és írószekrény-funkcióval. (more…)

Barokk

  Az 1600-as években jelentek meg (kb. 1750-ig) az első, karcsú kivitelű barokk bútorok, melyek a korra jellemző fényűzést tükrözték. A bútorok magas fényű sellakpolitúrral kezelt felületekkel, művészi faragványokkal, ívelt, lágy formai kialakításokkal készültek, és erőteljesen tagozott párkányzattal, amely többszörösen szögben illesztett tört futású, ötvözve mindezt az adott nemzet vagy tájegység jellemző dekorációs elemeivel.
Tölgyfa helyett a jobb tulajdonságokkal rendelkező diófát használták, ezáltal a faragások jobban a térbe emelkedtek, mozgalmasabbak lettek, a díszítésre architektonikus elemeket használtak. A barokk stíluson belül az egyes irányzatok sokszor egy személyhez vagy uralkodócsaládhoz, dinasztiához köthetők. A barokk kor legnagyobb találmánya a csavart oszlop. A fényűző palotákban élénk vonalvezetés, gazdag részletképzés terjedt el. (more…)