Intarzia

Intarzia, Faberakás: bútor, fafelület díszítése más színű fa-, fém-, gyöngyház-, elefántcsont darabok beillesztésével.

Az intarzia egy különleges díszítési technológia, amely már az ókorban is használatos volt, ismerték Indiában, Bizáncban, Görögországban és Itáliában is. Egy időre feledésbe merült a technológia, de a Reneszánsz korában újjászületett a francia rokokó stílusban. Magyarországon valószínűleg Itáliai mesterek honosították meg.

Maga a technológia nagyon sok időt, odafigyelést és nem utolsó sorban művészi érzéket igényel. Sokan összetévesztik az intarziát a berakással, ahol egységes hordozófelületeket alakítanak ki és abba illesztik a berakásokat. (more…)

Román

A román stílus a közép-európai térségben, a 800-as években kialakult művészeti irányzat. Keresztény motívumokat ötvöz az ősi helyi és az északi formákkal. Fő ismertetőjegye a kocka- és köríves elemekből álló motívumok alkalmazása.
A vasveretes és reliefszerűen faragott bútorok, mint pl. az ormos szekrény és a templompadok is ebből az időszakból ismeretesek. A román kori ülőbútor a durván ácsolt láda, esetleg fal melletti ácsolt pad, csak előkelő családfőknek ácsolt trónszerű szék.
Az asztal pallókból ácsolt lap amelyet bakokra helyeztek, de csak az étkezés idejére állították össze. Az ágy kezdetben szintén láda, később esztergált lábakon álló fekvőkeret, a kor vége felé oszlopokon álló mennyezetet kap és körben függönnyel eltakarható (hideg elleni védelem).
Bútoripari emlékek várkastélybeli és templomi bútorzatokból maradtak fent. A szegények csak kezdetleges bútorokat készítettek. A román stílus egészen a 15. századig uralkodó irányzat volt Közép-Európában.

Tweet

Gótikus stílus

A középkori gótikus stílus idején új bútorok jöttek létre. Könnyűszerkezetű (keretbetétes) bútorok terjedtek el, kialakult az irat- és az edényes szekrény, valamint a Luther-szék. A gót vagy gótikus stílusra (12-15. század) a kecses, csúcsíves formák jellemzők, de országonként az adott nemzet művészeti sajátosságait is magában foglalja. A bútorok többnyire tömör fából készültek, és dekorációs elemként reliefeket, csúcspárkányokat és redőzetet alkalmaztak.
A szekrényeken érződik a láda eredet, megmarad díszítőelemként pl. a ládafogantyú. Jellemző az intarziák, geometriai alakzatú berakások használata. Általános széktípusok összecsukható támlás szék, lóca, trónszerű ládaszék, de már faragással, baldachinnal díszítve, esztergált elemekből felépülő szék (késői gótika, angol).
Asztaloknál délnémet területeken a ferde esztergált lábú asztalok, alsó deszka lábösszekötővel, másutt a homlokfal-támasztékos asztal jellemző mély fiókkal. Bankárok, kereskedők lakásaiban megjelennek (funkciószétválás!) az íróasztalok elődjei, kis fiókokkal, titkos rekeszekkel, díszesen faragott kivitelben. Az ágy falfülkébe épített vagy mennyezetes deszkaszerkezetű monumentális képződmény vastag függönnyel.

Tweet

Reneszánsz

  A reneszánsz (újjászületés) az 1600-as években Itáliából indult művészeti mozgalom, mely egy új stílusirányzatot teremtett meg. A római és görög építészeti stílus elemeit alkalmazza és továbbfejleszti. A reneszánsz művészet legnagyobb vívmánya az intarziakészítés, mely napjainkban is nagy divatnak örvend. A reneszánsz átfogó elnevezés nemcsak a bútorokra, hanem művészetfelfogásra és minden másra kiterjedt.

  A reneszánsz korban az asztalok általában esztergált lábú lábösszekötős darabok, a láb lehet egyszerű, baluszteres vagy oszlopszerű. A támla nélküli székek X-lábúak, amelyeket ha összecsukhatóra készítettek, akkor dísztelenek, fix szerkezet esetén pedig gazdag faragással díszítettek. Támlás székeknél ekkor jelenik meg mint stílusjegy az ülőlapba csapozott háttámla. Készültek még négylábú alsó lábösszekötős székek esztergályozott és/vagy faragott alkatrészekből összeépítve, amelyeknél az ülőlap lehetett bőrkárpitos vagy nádfonatos is. A szekrény kéttestű, inkább edény- és írószekrény-funkcióval. (more…)

Bauhaus

 A 20. század művészeti irányzatainak fejlődését alapvetően három nagy történelmi esemény, és az azzal járó társadalmi és gazdasági változások befolyásolták. Az első világháborút megelőző időkben azonos elvi alapokon, de közel azonos stílusok alakultak ki. Az első és második világháborút követő időkre a nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint a jelentős gazdasági és társadalmi változások miatt a totális puritanizmus, a végletekig történő egyszerűsítés, valamint az olcsó és praktikus anyagok használata a jellemző. Alapvetően a bútorokat funkciójuk szerint, és nem elsősorban esztétikai szempontok szerint kezdik el tervezni. (more…)