Posts Tagged bútor

Gótikus stílus

A középkori gótikus stílus idején új bútorok jöttek létre. Könnyűszerkezetű (keretbetétes) bútorok terjedtek el, kialakult az irat- és az edényes szekrény, valamint a Luther-szék. A gót vagy gótikus stílusra (12-15. század) a kecses, csúcsíves formák jellemzők, de országonként az adott nemzet művészeti sajátosságait is magában foglalja. A bútorok többnyire tömör fából készültek, és dekorációs elemként reliefeket, csúcspárkányokat és redőzetet alkalmaztak.
A szekrényeken érződik a láda eredet, megmarad díszítőelemként pl. a ládafogantyú. Jellemző az intarziák, geometriai alakzatú berakások használata. Általános széktípusok összecsukható támlás szék, lóca, trónszerű ládaszék, de már faragással, baldachinnal díszítve, esztergált elemekből felépülő szék (késői gótika, angol).
Asztaloknál délnémet területeken a ferde esztergált lábú asztalok, alsó deszka lábösszekötővel, másutt a homlokfal-támasztékos asztal jellemző mély fiókkal. Bankárok, kereskedők lakásaiban megjelennek (funkciószétválás!) az íróasztalok elődjei, kis fiókokkal, titkos rekeszekkel, díszesen faragott kivitelben. Az ágy falfülkébe épített vagy mennyezetes deszkaszerkezetű monumentális képződmény vastag függönnyel.

Tweet

Reneszánsz

  A reneszánsz (újjászületés) az 1600-as években Itáliából indult művészeti mozgalom, mely egy új stílusirányzatot teremtett meg. A római és görög építészeti stílus elemeit alkalmazza és továbbfejleszti. A reneszánsz művészet legnagyobb vívmánya az intarziakészítés, mely napjainkban is nagy divatnak örvend. A reneszánsz átfogó elnevezés nemcsak a bútorokra, hanem művészetfelfogásra és minden másra kiterjedt.

  A reneszánsz korban az asztalok általában esztergált lábú lábösszekötős darabok, a láb lehet egyszerű, baluszteres vagy oszlopszerű. A támla nélküli székek X-lábúak, amelyeket ha összecsukhatóra készítettek, akkor dísztelenek, fix szerkezet esetén pedig gazdag faragással díszítettek. Támlás székeknél ekkor jelenik meg mint stílusjegy az ülőlapba csapozott háttámla. Készültek még négylábú alsó lábösszekötős székek esztergályozott és/vagy faragott alkatrészekből összeépítve, amelyeknél az ülőlap lehetett bőrkárpitos vagy nádfonatos is. A szekrény kéttestű, inkább edény- és írószekrény-funkcióval. (more…)

Bauhaus

 A 20. század művészeti irányzatainak fejlődését alapvetően három nagy történelmi esemény, és az azzal járó társadalmi és gazdasági változások befolyásolták. Az első világháborút megelőző időkben azonos elvi alapokon, de közel azonos stílusok alakultak ki. Az első és második világháborút követő időkre a nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint a jelentős gazdasági és társadalmi változások miatt a totális puritanizmus, a végletekig történő egyszerűsítés, valamint az olcsó és praktikus anyagok használata a jellemző. Alapvetően a bútorokat funkciójuk szerint, és nem elsősorban esztétikai szempontok szerint kezdik el tervezni. (more…)

Rokokó stílus

Az 1720-as években a jellemzően túldíszített, aranyozott, túlzsúfolt dekorációkat használó rokokó stílus hódított teret magának. Díszítőelemei között gyakran fordulnak elő kagyló-, inda-, csiga- és levélmotívumok. A stílus fő ismérve a túldíszítettség, amely mind a bútorok, mind az épületek megformálásában megmutatkozik. A rokokó stílus jegyében készült bútorok rózsafa vagy más nemes fa alkalmazásával készültek. Formájukkal a barokk bútorokat idézik, lágyan ívelt, karcsú, de lendületes bútorelemekből építkezik, de felületüket csiszolólakkal kezelték vagy aranyozták. E korban készítenek először egységes szobaberendezést. A rokokó időszakában előtérbe kerül az emberek kényelemigénye. A bő női ruhák divatja a bútorok ülőfelületének növekedését hozta magával. (more…)

Empire

I. Napóleon császársága alatt Franciaországban kibontakozó stílusirányzat, mely az egyiptomi és antik formákat utánozta. A bútorok mahagóni és ébenfa felhasználásával készültek, ezért általában fekete színűek vagy feketére alapozottak.
Aranyozott bronzfigurákkal és antik dekorációs elemekkel díszítették őket.
Ezek (szfinx, kariatidák, delfinek, sas-, oroszlán-, kecskelábak stb.) önálló elemekként, vagy bútorelemekre ráépülve (és nem összeépülve) jelennek meg.

(more…)