Monthly Archives: január 2012

Bauhaus

 A 20. század művészeti irányzatainak fejlődését alapvetően három nagy történelmi esemény, és az azzal járó társadalmi és gazdasági változások befolyásolták. Az első világháborút megelőző időkben azonos elvi alapokon, de közel azonos stílusok alakultak ki. Az első és második világháborút követő időkre a nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint a jelentős gazdasági és társadalmi változások miatt a totális puritanizmus, a végletekig történő egyszerűsítés, valamint az olcsó és praktikus anyagok használata a jellemző. Alapvetően a bútorokat funkciójuk szerint, és nem elsősorban esztétikai szempontok szerint kezdik el tervezni. (more…)

Rokokó stílus

Az 1720-as években a jellemzően túldíszített, aranyozott, túlzsúfolt dekorációkat használó rokokó stílus hódított teret magának. Díszítőelemei között gyakran fordulnak elő kagyló-, inda-, csiga- és levélmotívumok. A stílus fő ismérve a túldíszítettség, amely mind a bútorok, mind az épületek megformálásában megmutatkozik. A rokokó stílus jegyében készült bútorok rózsafa vagy más nemes fa alkalmazásával készültek. Formájukkal a barokk bútorokat idézik, lágyan ívelt, karcsú, de lendületes bútorelemekből építkezik, de felületüket csiszolólakkal kezelték vagy aranyozták. E korban készítenek először egységes szobaberendezést. A rokokó időszakában előtérbe kerül az emberek kényelemigénye. A bő női ruhák divatja a bútorok ülőfelületének növekedését hozta magával. (more…)

1930-as tölgyfa tálaló szekrény

Tweet

Faragott lábú pianínó

Tweet

Empire

I. Napóleon császársága alatt Franciaországban kibontakozó stílusirányzat, mely az egyiptomi és antik formákat utánozta. A bútorok mahagóni és ébenfa felhasználásával készültek, ezért általában fekete színűek vagy feketére alapozottak.
Aranyozott bronzfigurákkal és antik dekorációs elemekkel díszítették őket.
Ezek (szfinx, kariatidák, delfinek, sas-, oroszlán-, kecskelábak stb.) önálló elemekként, vagy bútorelemekre ráépülve (és nem összeépülve) jelennek meg.

(more…)