Posts Tagged művészet

Gótikus stílus

A középkori gótikus stílus idején új bútorok jöttek létre. Könnyűszerkezetű (keretbetétes) bútorok terjedtek el, kialakult az irat- és az edényes szekrény, valamint a Luther-szék. A gót vagy gótikus stílusra (12-15. század) a kecses, csúcsíves formák jellemzők, de országonként az adott nemzet művészeti sajátosságait is magában foglalja. A bútorok többnyire tömör fából készültek, és dekorációs elemként reliefeket, csúcspárkányokat és redőzetet alkalmaztak.
A szekrényeken érződik a láda eredet, megmarad díszítőelemként pl. a ládafogantyú. Jellemző az intarziák, geometriai alakzatú berakások használata. Általános széktípusok összecsukható támlás szék, lóca, trónszerű ládaszék, de már faragással, baldachinnal díszítve, esztergált elemekből felépülő szék (késői gótika, angol).
Asztaloknál délnémet területeken a ferde esztergált lábú asztalok, alsó deszka lábösszekötővel, másutt a homlokfal-támasztékos asztal jellemző mély fiókkal. Bankárok, kereskedők lakásaiban megjelennek (funkciószétválás!) az íróasztalok elődjei, kis fiókokkal, titkos rekeszekkel, díszesen faragott kivitelben. Az ágy falfülkébe épített vagy mennyezetes deszkaszerkezetű monumentális képződmény vastag függönnyel.

Tweet

Reneszánsz

  A reneszánsz (újjászületés) az 1600-as években Itáliából indult művészeti mozgalom, mely egy új stílusirányzatot teremtett meg. A római és görög építészeti stílus elemeit alkalmazza és továbbfejleszti. A reneszánsz művészet legnagyobb vívmánya az intarziakészítés, mely napjainkban is nagy divatnak örvend. A reneszánsz átfogó elnevezés nemcsak a bútorokra, hanem művészetfelfogásra és minden másra kiterjedt.

  A reneszánsz korban az asztalok általában esztergált lábú lábösszekötős darabok, a láb lehet egyszerű, baluszteres vagy oszlopszerű. A támla nélküli székek X-lábúak, amelyeket ha összecsukhatóra készítettek, akkor dísztelenek, fix szerkezet esetén pedig gazdag faragással díszítettek. Támlás székeknél ekkor jelenik meg mint stílusjegy az ülőlapba csapozott háttámla. Készültek még négylábú alsó lábösszekötős székek esztergályozott és/vagy faragott alkatrészekből összeépítve, amelyeknél az ülőlap lehetett bőrkárpitos vagy nádfonatos is. A szekrény kéttestű, inkább edény- és írószekrény-funkcióval. (more…)

Bauhaus

 A 20. század művészeti irányzatainak fejlődését alapvetően három nagy történelmi esemény, és az azzal járó társadalmi és gazdasági változások befolyásolták. Az első világháborút megelőző időkben azonos elvi alapokon, de közel azonos stílusok alakultak ki. Az első és második világháborút követő időkre a nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint a jelentős gazdasági és társadalmi változások miatt a totális puritanizmus, a végletekig történő egyszerűsítés, valamint az olcsó és praktikus anyagok használata a jellemző. Alapvetően a bútorokat funkciójuk szerint, és nem elsősorban esztétikai szempontok szerint kezdik el tervezni. (more…)

Szecesszió

   Az 1900-as évektől elterjedő szecesszió új művészeti irányzatot teremtett, mely csak az anyagszerűséggel és a szerkezettel foglalkozik. A szecesszió (jugendstil vagy art nouveau) a történelmi formák ellenhatásaként önkényes vonalvezetésű, ornamentációs elemeket felhasználó stílusirányzat (19. század vége-20. század eleje).

  A szecesszió szó elszakadást jelent. Ez a művészeti irányzat egy új stílussá nőtte ki magát a 19. század végére, mely az addig uralkodó történelmi stílusoktól való elszakadást valósítja meg újszerű formák és ornamentációs elemek használatával. Az új irányzat sok rendkívül tehetséges művészt sorakoztatott fel, de sokan csak az új formákra törekedtek, figyelmen kívül hagyva az anyagszerűséget és a szerkezetet. Az építészet is átalakul, bár ennek változását az újfajta épületek (pályaudvar, garázs) teszi szükségessé. (more…)

A biedermeier stílus virágzása időben a XIX. század 1815-től számítandó bő három évtizedére, térben pedig leginkább a Habsburg birodalom területére tehető. Elsősorban bútorstílus, de fellelhető a művészet bármely ágában.

A biedermeier szó egy utólagos elnevezés, mely bútor- és berendező stílust jelöl. Funkcionalizmusra törekedett és radikálisan modernnek számított. A díszítés bűn ,hangzott el a stílus egyik jelmondata. Jellemzően egyszerű, hasznos, praktikus tárgyak készülnek ebben az időben. A mai értelemben vett lakáskultúra megteremtését a biedermeier váltotta valóra.

(more…)